Az internet (a szoftver, a szex, etc.) legyen szabad. Mert szabadon jó. Ne legyen hát túl sok joga a szerzőnek, de legyen szabad a megosztás, a jól működő megoldások másolása és legyen ingyenes bármilyen tartalom. Ez a net véleménye. De nincs ingyen ebéd – ez pedig a közgazdaságtan szívós véleménye.

A hypertextet továbbító hálózati protokollon keresztüli tartalomközvetítésben ma igen-igen nehéz már pénzt kérni bármiért. Ingyenes a hír, ingyenes a szoftver és van ingyenes pornó is. Itt mindenki tehetsége szerint alkot, valamint igényei szerint fogyaszt: ez az online kommunizmus.

Közben alakul egy másik, a piacgazdaság éthoszára és elveire alapozó modell is: az online szoftver- és tartalombolt, megfizethető árakkal, ellenőrzött, minőségi tartalommal. Kevesebb bosszúság, több jól sikerült megoldás, és, ami közgazdaságilag döntő: ez az ebéd nem ingyenes. A bolt mögé tett hardver pedig igyekszik azt garantálni, hogy a szabad világ nehezen törjön be ide.

Ma még pengeélen táncol ez a modell: nagyon elkötelezett fogyasztói magatartást vár el ugyanis. Az online kommunizmus mostani diadalmenete alatt az új típusú netes fogyasztónak szinte mindenért fizetnie kell. Olvasni akarsz? Töltsd le a folyóirat applikációját, és fizess a számokért. Tetszetős tartalmat kapsz ugyan, de a hírek – milyen fájó – majdnem ugyanazok, amelyeket ingyen is elolvashatsz. Napi valóságod: megvásárolt szoftvereidnek gomba mód szaporodnak az ingyenes alternatívái. Ismerőseid kognitív disszonanciával vádolnak: egyetlen termék tetszetőssége miatt mindenért fizetsz? Hát bolond vagy? Ennek ellenére a modell sikereket könyvel el, hiszen már az asztali gépekre is áthozzák.

Mert ingyen ebéd továbbra sincs. Fokozatosan, lehet, hogy igen-igen lassan, de elfogy, kiég, másra vált ebben az online kommunizmusban az a réteg, amely hobbiból, e tevékenységet kihívásnak tekintve, vagy épp hősködésből szakmányban gyártja az ingyenes szoftvert és tartalmat. Idea, álom, egy eszményi társadalom szinte krisztusi látomása a kommunizmus. Az online is. A valóság ma még a piacgazdaság, amely bár nem jó, egyelőre ennél jobb nincs.

Fizetni fogunk. Egyre több mindenért, amit elfogyasztunk. Lehet, hogy nem ma, de majd holnap. Persze ehhez szerintem az is kell, hogy bennünket is megfizessenek.