Hamis bálvány

A két férfi lassan, tűnődve haladt a városba vezető úton. Egyikük sem volt már fiatal, az egymás iránti tiszteletet így nem a mester-tanítványi kötelesség, hanem az őszinte megbecsülés vezérelte. Egészen őszinték voltak már egymáshoz, ahogy viszonyuk a tudáshoz, az egyetlen igazsághoz kiegyenlítődött.

– Kérdeznék, atyám – kezdte a fiatalabb. A másik rövidet bólintott.

– Áttanulmányoztam egyházunk valamennyi szent iratát, a kereszténység kánonját, Európa és Afrika minden krisztusi tanításának szent könyvét. Úgy veszem észre, atyám, hogy a különbségeink alig nüansznyiak. Ahogy Pál írja: „Nincs többé görög és zsidó, körülmetéltség és körülmetéletlenség, barbár és szkíta, szolga és szabad, hanem csak Krisztus van. Ő minden és ő van mindenekben”.

– Olvastad akkor Tamást is: az eretnekség az a fajta hitetlenség, amit azok képviselnek, akik ugyan Krisztus hitén vannak, ám a hit tanait elferdítik. Az eretnekség büntetése nélkül nem tudnák híven megőrizni és továbbadni a ránk bízott krisztusi örömhírt. A hamis próféta megtévesztésig hasonlít az igazi prófétára, de belső lényegét tekintve a Sátán képviselője. Minél ájtatosabb valaki, annál gyanúsabb, hiszen talán így férkőzik be az anyaszentegyház legbelsőbb köreibe, hogy belülről pusztítsa el azt.

– Atyám, a krisztusi örömhír tanai bár szigorúak, de úgy vélem, eredeti értelmük mindenképp kiterjesztő. Kimondatott: a pogányokból lett keresztényeknek nem kell betartaniuk a mózesi törvényeket. Jézus hite elsősorban a lélekhez szól tehát, és nem a hittételek bonyolult szövevényét kéri számon talmudiánus módon. Jézus egyetlen szabályt adott nekünk: amit akarsz, hogy mások tegyenek neked, tedd te azt nekik!

– De emellett kereszténységünk célja az öröklött hagyományokban való egyetértésen keresztüli szüntelen egységesítés. Ez vezet az üdvösséghez. Azt valljuk, a megváltás a szellem szintjén, a láthatatlanság birodalmában, a lélekben, az egyén világában zajló folyamat, de csak akkor, ha az egyetlen igaz hitet követi.

– Úgy érzem, atyám, hogy így nem csak az eretnekséget és a babonát üldözzük, hanem a felfedező, útkereső szellemet is kordában igyekszünk tartani.

– Mert senki nem húzhatja ki magát a közösből, nem lehet kivonulni, mindenkit aktivizálni kell. A szellem embereinek nincs elvonulás, magányos elmélyülés, szabad gondolkodás, tiszta megismerés. Mindennek a közösséget és a haladást kell szolgálnia. Nem megismerni, nem ábrázolni, hanem megváltoztatni kell a világot Krisztus nevében.

– Az utolsó ítélet pedig hamarosan megszünteti a társadalmi igazságtalanságokat és megvalósítja Isten országát.

– Inkább a mennyeknek országára kellene koncentrálnod az evilági siralomvölgy helyett.

– Még egy kérdés, atyám. Olvastam, hogy az ősi pogányság megelégedett azzal, hogy az isteneknek ápolták a kultuszát, és ha az isten nem teljesítette, amit tőle vártak, a hívek el is fordulhattak tőle. A mi hitünk azonban az ember legbelső lényét követeli.

– Így van, ezért kell a bensőt megvizsgálni, folyamatos ellenőrzés alatt tartani, hogy van-e igazi, őszinte hited. Hiszen ha nincs, veszélybe kerül Isten léte, és vele a közösség, a társadalom.

– Nem elég tehát elvégezni a szertartásokat és betartani a törvényt, akár betű szerint, a belső megélés, az őszinte hit jóval fontosabb. Jézus mondá: „Ne az edény külsejét tisztítsd meg, képmutató farizeus, hanem a belsejét.”

– Ha nem helyesen hiszel, elkárhozol, sőt mindannyiunk hitét gyengíted. Ezért kell állandó ellenőrzés alatt tartani téged és a hit szüntelen kinyilvánítására kényszeríteni.

– Mert csak egyetlen igaz isten létezik, a többi mindegyik hamis bálvány. Nem lehet hát hosszú életű az az egyház, amely szüntelenül felháborítja az egyetlen igazságot.

Az inkvizítor, aki eddig egykedvűen hallgatta a két férfi számára érthetetlen nyelven zajló locsogását, megelégelte a zajt. Intett a zsoldosoknak, akik dárdájukkal sietősebb tempóra kényszerítették a két férfit. A városból idelátszott a nemrégiben meggyújtott máglyák fénye.

More comments here