Közvélemény-kutatásban a hitéletet vizsgáló rész egyik opciója a „vallásos a maga módján” kategória. Hiszen mi az úristent felelne az, aki maga a keresztény kultúrkörben nőtt fel, megérintette a transzcendencia, szimpatizál a buddhizmussal, érdekli az iszlám is, de tételes egyházhoz nem tartozik? Mit feleljen, aki a szent írásokban megteremtett Buddhát és Jézust egyformán tartja az emberi kultúra legzseniálisabb karakterének (de nem különösebben érdekli őt a történeti egyházalapítók egyike sem)? Mi a válasz, ha életmódja teljesen világi, ateista, de hitélete gazdagabb, mint sok szájjal mondottan hívőé?

A hit jól tűri, sőt, szerintem feltételezi a kételyt. De a vallás, pontosabban az intézményesített egyház ezt nem viseli jól. Nem nagyon lehet megkérdőjelezni a gyakorlatok, dogmák, szokások szövevényét. Ugyanakkor azt is gondolom, egy önmagát vállaló, a kételyeivel tisztában lévő, azokkal rendszeresen foglalkozó ember kedvesebb a bármilyen transzcendenciának, mint egy olyan, aki elfojtja és ösztönéletében, elnyomott gondolataiban küzd a kételyeivel. Az egyház persze nem bátorítja a kételyt – kevés olyan felkészült képviselője van, aki hajlandó szembenézni a kételyekkel, kevés olyan lehetőség van, amikor lehet őszintén beszélni a kételyekről.

A kétely pedig osztatlan része a hitnek (a dialektika ugyancsak megérne egy külön misét…), és hitem szerint a boldogságnak is ugyanúgy. Jó lenne, ha a közvélemény-kutatásban a közérzet rovatban szintén három lehetőség lenne: boldog, boldogtalan, boldog a maga módján. Ahogy a vallásra vonatkozó kérdésénél, szerintem itt is a harmadik válaszból lenne a legtöbb bármely sokaságban.

Eltekintve a bipoláris zavarban szenvedőktől, senki sem szélsőségesen boldog, vagy boldogtalan. Nincs homogén szürke, és nincs homogén rózsaszín lelkiállapot. Árnyalatok vannak, montázsok, a színek örökös változása. Mégis, ma divat a totál rózsaszín boldogságot akarni, és divat a nem boldogot megbélyegezni. Mindenki azt akarja tőled, hogy boldog légy, hogy világod legyen homogén rózsaszín.

Mi kell ehhez? Egy lista, ugye. Pedig tudod, hogy minden lista végtelen. Sosem jutsz egyetlen lista végére sem, a lista elemei bővíthetők. Ha a boldogságod listán keresed, az a lista mindig új és új elemmel gazdagodik majd. Vágyaid listáján társ, lakás, autó, állás, nyaralás és ki tudja, még mi minden szerepel. Ha mind mellett ott lesz a pipa, állítják, boldog leszel. Körülbelül kettő percig – vetem ellen.

Azt mondom, boldog vagy te is a magad módján. Vagy ha nem, akkor lehetsz. Vess el minden listát. És ne félj a kételyektől. A kétely a boldogság elidegeníthetetlen része, alkotóeleme. A boldogtalanság és a boldogság egyszerre van, mértékre elalszik és fellángol a szívedben. Ahogy a hit, ahogy az egész élet.