Radnóti Miklós + Enter

Az internet szerepe az irodalmi szocializációban

Csendes forradalom

Csendes, vagy talán nem is annyira nesztelen forradalom napjaiban élünk. Tájékozódásunk, műveltségünk, munkánk egyre nagyobbik része tevődik át a digitális világba. Reggelünk printelt napilap helyett a monitor előtt kezdődik, a kapcsolatot digitális eszközökön keresztül tartjuk egymással, a munkát elektronikus levélben kapjuk meg. Napi hír, hogy egy költő laptopja után, ha ellopják, jelentős mennyiségű hiány támad az életműben.

A költő ma ugyanis nem kézzel ír. De saját kézírásunk is egyre olvashatatlanabb, zavarba jövünk, ha gondolatainkat tollal kell kifejteni, ujjunk már ráállt a klaviatúrára.

Jelentős és azt gondolom, termékeny vita tárgya, hogy hol a könyv helye ma, az online világban. A könyv, akár a balta, a kés vagy a kerék, olyan találmány, amely tovább nem tökéletesíthető. Formája, tapintása, használhatósága kiállta az idők próbáját. Bizonyos szituációk ma is, holnap is csak könyvvel képzelhetőek el.

Mégis, a kiadók napi tapasztalata, hogy egyre kevesebb könyv fogy. Természetesen ennek csak egyik oka a digitális forradalom, hiszen az írásbeliség mindig kevés ember kincse volt. Sosem fogyott százezres példányokban költők munkája, de ma az is csodaszámba megy, ha négy-ötszáz példányban elkel egy-egy verseskötet.

Halott lenne a költészet? Nincs ma már líra? Szó sincs erről. Nem vagyunk és nem is lehetünk ennyire pesszimisták. A líra kincse ma is az embereké. A vers továbbél, az örök sorok ma is olvasódnak ugyanúgy. Többnyire monitoron. Az életművek jelentős része gépre került, onnan bármikor kikereshető. Megváltozott a memoriter fogalma: memóriánk helyett a Google adatbázisára támaszkodunk, ha mondatainkhoz, gondolatainkhoz, érzéseinkhez a magyar líra legnagyobbjaitól keresünk kapaszkodót. A reflex, hogy a verseskötetet leemeljük a polcról, tompul. Inkább beütjük a keresőbe, és hamarosan ott is a találat. Precízen, vagy éppen szövegromláson átesve. Kell kritikai érzék, jó emlékezet – és néha bizony a könyvespolc segítsége ahhoz, hogy a találatok százezrei között a nekünk szükséges pontosat megtaláljam. De végül meglesz.

Másrészt a szükséges minimális technikai tudás birtokában ma már szinte mindenki bekapcsolódhat az információ felhalmozásának és megszerzésének folyamatába az interneten. Annak ellenére, vagy talán éppen azért, mert csökken az olvasási kedv, az interneten gombamód szaporodnak az irodalmi blogok.

Költő és kora

A hivatalos intézmények kesergése mindennapos: hiába a létrehozott számos kiadvány, szellemi kincs, vaskos kötet – ezek legtöbbször érintetlen árválkodnak a polcokon. Ami nincs digitálisan, ami nincs az interneten – egyre kevésbé észrevehető.

Észrevehető-e a költészet ma a magyar interneten? Két közeli évforduló kapcsán jelen dolgozat azt vizsgálja, hogy a centenáriumát 2005-ben ünneplő József Attila és az idén százesztendős Radnóti Miklós mennyire van jelen a digitális világban. Azt vizsgáljuk, hogy a keresőkben hány és milyen minőségű találatot ad a költők nevére történő keresés. Ezen kívül két népszerű fórum találatait, illetve a hazai blogoszféra szolgáltatóit vesszük még górcső alá. 

József Attila előnye papíralapon is adott – a posztumusz Kossuth-díjas költő, kinek születésnapja hivatalos ünnepé vált, a múlt század egyik leggyakrabban (túl)interpretált alakja. Halála után életműve több reneszánszot élt meg, értelmezői számosak. Radnóti költészetének irodalma ehhez képest lényegesen kisebb, noha a két költő életműve, annak hatása a kortársakra és az utókorra, mindenképpen összemérhető. József Attila tárgyszóval a Szegedi Tudományegyetem könyvtárának dokumentumkeresője 169 találatot mutat, Radnóti Miklós esetén ez a szám mindössze 23.

Név és enter

A világháló keresőiben is József Attila nevére keresve találunk több dokumentumot. A Google 1 millió 570 ezer, a LiveSearch (Bing) 421 ezer, a Yahoo 5 millió 990 ezer weboldalt sorol fel, ha József Attilára keresünk. 

Az első találat a szabad lexikon, a Wikipédia szócikke József Attiláról. A Wikipédia uralkodó értelmezők idézeteit, középiskolai érettségihez nélkülözhetetlen életrajzot, életművének egy lehetséges felosztását, a róla szóló versek és képzőművészeti alkotások egy listáját hozza.

A következő találat az ELTE diákoknak, illetve (leendő) pedagógusoknak létrehozott oldala, ahol minden szükséges kelléket megtalál egy középiskolai magyartanár ahhoz, hogy József Attila örökségét átadja a diákoknak. Ugyanezt a segítséget találja az interneten kutató a szegedi egyetem honlapján – kiegészítve egy igen alapos bibliográfiával, amely a költőről szóló tanulmányköteteket gyűjti össze. Ez akár már egy komolyabb értekezés kiindulópontja is lehet – noha a kiadványokat már papíralapon kell beszerezni, kevés az, amely az interneten is megtalálható.

Hangsúlyos a találatok között a költő életművét hordozó oldal. Ismeretes, hogy József Attila jogutódai eltávolítatták a Magyar Elektronikus Könyvtárból a verseket. Az ideiglenes elérhetetlenség után azonban elindult egy oldalt, amely nem magyarországi tárhelyről nyújtja szolgáltatását, így az örökösök hoppon maradtak – a weben kutatók pedig továbbra is elérhetik a költő teljes életművét html-formátumban. Ma már, tekintve, hogy a műalkotásokra vonatkozó szerzői jogvédelem ideje lejárt, a MEK adatbázisában is megtalálhatóak József Attila versei. 

A literatura.hu irodalmi arcképcsarnoka a következő találat, amely az életrajzi tényeket az életmű lényeges darabjaival kísérő, kronologikus esszében mutatja be a költőt. A szöveg így láttatja József Attilát: „Költészetében klasszicizmustól szürrealizmusig, ősmítosztól marxizmusig évezredek eredménye szövődik óriási egységgé. Minden, ami költészetünkben addig volt, beleolvadt József Attilába; minden, ami azóta van, vele kezdődik. A »szellem és szerelem«, a humanizmus, az európai magyarság klasszikusa volt. Csak idegekkel nem bírta tovább. Vonat elé vetette magát. A Baumgarten-díj halála után érkezett meg. Azután nemzeti klasszikus lett. Azután világirodalmi klasszikus.

A sort néhány Youtube-ról (a Google Inc. videómegosztó szolgáltatása) származó videó zárja az első találati oldalon. Megállapítható, hogy egy érettségi előtt álló diák minden lényeges információt begyűjthet József Attiláról – megtalálja verseit és egy lehetséges értelmezés köré fonhatja a szövegeket. Nem szembesül azonban kanonikus vitákkal, egymásnak ellentmondó értelmezésekkel, komolyabb tanulmányokkal. 

Radnóti Miklósról a Google 158 ezer, a Bing 104 ezer, a Yahoo 1 millió 120 ezer oldalt talál a világhálón. A találatok sorrendje hasonló: ugyanakkor az is látszik, Radnóti internetes megjelenítése itt-ott eltér pályatársáétől. 

Az első találat itt is a szabad lexikon szócikke, ha lehet, még tömörebb és konfliktusmentesebb, mint József Attiláé. Egy precíz gimnáziumi szóbeli felelet kétely nélküli adatai sorakoznak egymás után: életrajz, kötetek, díjak – és némileg váratlanul egy Radnóti-emlékpad képe az alsógödi állomásról.

A következő találat máris a költő válogatott verseskötetének, az Erőltetett menetnek a MEK-ben őrzött digitális kiadása, html-formában. 

Egy érettségizőknek szánt összefoglaló a Fazekas Gimnázium honlapján a következő találat, amelyből kikristályosodik: „Radnóti költészetének kiteljesedése akkor következik be, amikor a szorongás, félelem nem érzet, hanem jogosan megjelenő tény. Ezzel összefüggésben komoly esztétikai-poétikai, s ettől elválaszthatatlanul világképi fordulat áll be lírájában. Ennek legfőbb jellemzője a klasszicizálódás. Ennek elméleti programját Babits fogalmazza meg 1925-ös Új klasszicizmus felé című tanulmányában. Ennek lényege, hogy művészi szinten az avantgárd kilengései után az ingának vissza kell térnie természetes állapotába, azaz a kultúra folytonosságát tagadó művészi irányzatok helyébe az irodalom kontinuitását kell előtérbe állítani. S ez nem csupán poétikai, hanem erkölcsi kérdés is, hiszen a művészet a legfontosabb hordozója mindazon értékeknek, melyeket összefoglaló néven európai kultúrának és humánumnak nevezünk. Radnótinál a forma fegyelme esztétikai és művészi válasz egy kaotikus világra, melyből hiányzik az emberség.

Egy angol nyelvű ismertető oldal, néhány versének videóformában elérhető megjelenítése, egy-két nevét viselő intézmény weboldala és a Britannica Online Encyclopedia egy mondata szerepel még az első találati oldalon: ”The poetry of Miklós Radnóti reached a tragic climax in the serene and polished poems he wrote in the last years of his life.

Radnótiról a webről tájékozódni akaró még kevesebbet tudhat meg tehát, mint József Attiláról – a kanonikus értelmezésen túl semmilyen lényeges tanulmány nem jelenik meg a kereső legforgalmasabbnak tekinthető első találati oldalán. A műveltség és a tájékozottság alapvető részei elérhetőek csak, az igazán ínyenc tartalmakat nem itt találjuk.

Ugyanakkor nem lebecsülendő, hogy a két költő verseinek jó része már megtalálható digitális formában, és kellően keresőbarátok a weboldalak ahhoz, hogy jó eséllyel rájuk akadjon az egy adott vers után kutató felhasználó. Azonban a cizelláltabb értelmezést, a szakmaibb információk kikeresését továbbra is papíralapon érdemes folytatni – a valóban költészettani viták, a tanulmányértékű munkák nem a neten találhatók még meg egyik költő munkássága kapcsán sem.

A nyilvánosság új lehetősége: fórum és blog

Százéves klasszikusaink utáni digitális nyomozásunk következő állomása az interaktív weboldalak területe. Ezeknek az oldalaknak jellemzője, hogy itt maguk a felhasználók hoznak létre tartalmakat a hivatásos webszerkesztők helyett. Az Index fórumán 23 ezer 601, az Iwiw hasonló helyén 69 találatot mutat a kereső József Attila neve után kutatva. A találatok egy része erősen fals: a költők valamelyikének nevét viselő intézményekről, utcáról, térről, iskoláról, színházról folyik a diskurzus. Nevük csak áruvédjegy tehát.

Ugyanakkor a József Attila nevét viselő fórumtémában a felhasználók saját hangulatuknak megfelelő idézeteket sorolnak, és itt valódi gyöngyszemekre is lelhetünk: amatőrök több-kevesebb tehetséggel saját maguk által megzenésített verseket tesznek fel, van, aki gyermeke előadóművészi produkcióját érzi arra érdemesnek, hogy megossza a közösséggel. 

Radnótira keresve az Iwiw 36, az Index fórum 3560 találattal tér vissza. Az Index fórumán például naiv értelmezői vita folyik arról, hogy hol van Radnóti lírájának szerepe a hazai költészetben. A fórumindító hozzászólásból idézünk: „Őszintén megmondom, én nem Petőfit, vagy Adyt tartom a legnagyobb magyar költőnek. Nem is Babits Mihályt. Szerintem Radnóti Miklós volt a legtehetségesebb, legjobb magyar költő. Kosztolányi Dezső pedig a 2., talán a valaha volt legnagyobb szókinccsel, és legszebb nyelvezettel. (A »Hajnali részegség« pl. minden idők egyik legszebb, legelgondolkoztatóbb magyar verse.) Radnóti Miklós véleményem szerint óriási jelentőségű, komoly gondolatokat fogalmazott meg a verseiben, és mindezt egy mindenki által érthető, természetes, és mégis szép, igényes, költőhöz való stílusban. A versei nem nehezen érthető, szimbolikus versek, szerintem egész jól lehet értelmezni őket, és mégis nagy a mondanivalójuk.

A vita hamarosan beindul – idézetekkel teletűzdelve. A felhasználók versekről, ritmusbeli megoldásokról és rímtechnikákról beszélnek – a költészet elevenné és emberközelivé válik. Nincsenek természetesen terminus technicusok, és számos naivnak számító érv is elhangzik, ennek ellenére megtörténik, ami talán a legfontosabb: egy költő életművét olvassák az emberek, és a szövegekről vitatkoznak. Az idők során ez a topik József Attiláéhoz hasonlóan a költő verseinek lelőhellyé válik, ahogy a felhasználók bemásolják az épp hangulatuknak megfelelő sorokat a fórumba.

A vers így valódi közösségi tartalommá válik – sosem látott mennyiségű emberhez jut el egy-egy költemény üzenete. A felhasználók itt közvetlenül találkoznak a lírával – talán azok is, akik kötetbe rendezve sosem láttak még József Attila verset. A kommentárok egy része a köszönet és a hála szavait hordozza, hogy a fórum révén megismerhetett egy-egy lírai darabot.

Megállapítható, hogy olyan új médiumot talált a fórum és a blog révén a XX. század kiemelkedővé vált költőinek életműve, amely talán a nyomtatott könyvnél is jelentősebbé válhat. A vers kilép a bölcsészettudomány profi értelmezői közösségéből, a világhálón bárki hozzászólhat, szabadon értelmezheti, vonatkoztathatja saját magára – nem szól rá senki, hogy valami illendő-e, vagy sem. 

A blog mint műfaj a legtöbbször konstatál és véleményez. Olyan hangot képvisel, melynek az irodalmi intézményrendszerben nem nagyon van helye. Itt továbbél az irodalomhoz való viszony kitüntetetten személyes jellegének mítosza. Reflektáltan és kultikusan, az egyszerű és a legtöbbször egyszeri olvasóhoz szólóan. 

A blog új befogadási szokásokat jelez és regisztrál egyben. Bár az olvasás továbbra is magányos tevékenység, a jelenség a befogadás új formáira és a megoszthatóság kérdésére, a potenciális közösségi jellegre teszi a hangsúlyt. A professzionális értelmezői közösségek mellett a laikusok hangja is felcsendülhet – akár érvényesen is. Átalakul és formálódik az irodalmi archívum, s ez nem pusztán a kortárs irodalmi alkotások kánonjára vonatkozik, hanem adott esetben irodalomtörténeti példák is felmerülnek.

A három főbb magyar blogszolgáltató adatbázisában József Attila találatai így alakulnak, Freeblog: 6603, Blogter 683, Blogponthu: 1238 találat. Radnóti esetén e számok, Freeblog: 986, Blogter: 88, Blogponthu 217 találat. Szembetűnő a két költő előfordulásának eltérő gyakorisága: a blogot író, közlésvággyal, és talán érzékeny lélekkel bíró, az írott szöveget szerető felhasználók némileg jobban azonosulnak a József Attila verseiben megszólaló elbeszélővel. Ez persze önmagában nyilvánvalóan pusztán csak statisztikai adat, ennél komolyabb következtetést levonni belőle fals lenne. Az ilyetén népszerűség önmagában nem mutat semmit meg abból, milyen jelentősége van egy-egy életműnek a magyar irodalomban.

A blogszférában kutakodva néha egészen bizarr tényközlésekig is eljutunk, például egy blogger így vall: „Valahol azért mégis szürreális és rémisztő azt olvasni facebookon, hogy Miklós Radnóti frissítette adatlapját és új képeket töltött fel…

A puszta szövegközléseken és azok kommentárjain túl azonban számos blogban vendégszövegként profi irodalmároktól származó elemzések, kritikák lelhetőek fel – illetve megjelenik egy újfajta értelmező is. A blogoszférában ugyanis a professzionális kapuőrök, vagyis a szerkesztők nem állják útját a bloggereknek, vagyis a nem (feltétlenül) professzionális kritikusoknak, akik már saját ízlésük szerint válogatnak, saját tudásuk és stílusuk alapján írják blogjukra a termékértékelőket – akár József Attiláról vagy Radnótiról is.

Az interneten fellelhető irodalmi tartalmak alapvetően az irodalmi szocializáció terepét jelentik még jelen pillanatban. A statikus weboldalakon az uralkodó értelmezések által elfogadott interpretációk jelennek meg – kielégítő információkat adva egy érettségihez, vagy egy nem túl alapos felelethez. Ennél többet azonban nem érdemes remélni.

Izgalmasabbak azonban az interaktív, a felhasználók által formált webes felületek, ahol egy közösségi irodalom első jelei mutatkoznak. Létrejöhet egy kánonokon túllépő, azokat figyelmen kívül hagyó értelmező közösség, és teheti a digitális világban is elevenné akár József Attila, akár Radnóti Miklós költészetét. Olyan sebességet, olyan interaktivitást, olyan közvetlenséget és olyan társas élményt jelenthet az irodalom belépése a blogoszférába, amelyről költő még nem álmodott talán.

A tanulmány eredeti megjelenése: Miklós Péter (ed.): „Surranva kell most élned itt” – Tanulmányok Radnóti Miklósról és költészetéről (Radnóti Szegedi Öröksége Alapítvány, Szeged, 2009.)

More comments here