Minden lehet hír, amire kíváncsiak vagyunk

Az újságírás a kíváncsiság mestersége (ahogy Bodor Pál írja). Bár az is lényeges, de elsősorban itt nem az újságot író ember személyes érdeklődéséről van szó, hanem arról, hogy amit megír, arra kíváncsi-e kettő, húsz, kétszáz vagy kétszázezer ember. Persze lényeges még Havas Henrik kiegészítése: az ellenőrzött és igaznak bizonyult információt fel kell dolgozni, és közzététele nem sérthet köz-, vagy jogos magánérdeket.

Tsabeeka szerintem egy lépést kihagy abból a hírdefinícióból, melyet blogján tesz közzé [hír az, amit elolvasnak]. Hiszen azért olvassuk a sajtót, azért olvasunk el egy hírt, mert kíváncsiak vagyunk. A magyar sajtó nagyon helyesen emelte magasra Mark Zuckerberg magyarországi látogatásának hírét – igen könnyen találok kettő, húsz, kétszáz vagy akár kétszázezer magyar ajkú olvasót, aki kíváncsi a világ egyik legnagyobb médiavállalkozásának, a Facebooknak a tulajdonosára. Az is kétségtelen, találok kettő, húsz, kétszáz, sőt akár kétszázezer olyan olvasót is, aki nem tudja, ki Mark Zuckerberg és nem is kíváncsi rá (viszont ha mégis kattintott és megtudta, akkor a sajtó tanított is – win-win szituáció).

Vannak kérdések, amelyekre jó ideig nem kapunk választ (ki ölte meg Kennedyt?), vannak, amelyekre kötelesek az információ birtokosai válaszolni (mennyi adóforintot költ a kormány például hivatali autók beszerzésére?), és vannak, amelyek idővel ki szoktak derülni (mit tölti idejét Mark Zuckerberg Magyarországon?).

A sajtó kíváncsiságot elégít ki. Természetesen a kíváncsiság igencsak tág fogalom, a legszemélyesebb kíváncsiságoktól (kettő ember) a közérdekűig (legalább kétszázezer) kismillió a témalehetőség. Az a kritika, hogy a sajtó fotelből nézi a magyar valóságot, és olyan kíváncsiságokat elégít ki, amelyek nem elég közérdekűek, lehet jogos. De a kíváncsiságot ne vitassuk el a magyar sajtótól sem, mert azt gondolom, minden betegsége ellenére mindig találni kettő, húsz, kétszáz vagy kétszázezer embert, aki valóban kíváncsi azokra a cikkekre, amelyek nap mint nap megjelennek.

Sorry, you need to install flash to see this content.
Az újságírás a kíváncsiság mestersége (ahogy Bodor Pál írja). Bár az is lényeges, de elsősorban itt nem az újságot író ember személyes érdeklődéséről van szó, hanem arról, hogy amit megír, arra kíváncsi-e kettő, húsz, kétszáz vagy kétszázezer ember. Persze lényeges még Havas Henrik kiegészítése: az ellenőrzött és igaznak bizonyult információt fel kell dolgozni, és közzététele nem sérthet köz-, vagy jogos magánérdeket.
More comments here
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...