Almás a Flash? Ó-ó…

Az iPad-saga folytatódik, ezúttal a Flash-támogatás körül támad fel a purparlé. Ahogy látom, ez is összefüggésben van azzal a kérdéssel, amelyet előző írásom fejtegetett: fogunk-e fizetni a digitális tartalmakért. Az Adobe ugyanis azt állítja, hogy a várható bevételek miatt hagyta ki az Apple a Flash támogatását az iPadból (ha van Flash, a videók, játékok, egyéb netes animációk ingyenesek. Ha nincs, akkor fizetsz értük az Apple-nak). Az Apple ezzel szemben azt mondja, az Adobe kódja hibás, és a leállások döntő részét a Flash okozza az eszközökön.

Magam sem vagyok nagy barátja a Flashnek, bevallom. A vita fellángolása óta – kíváncsiságból – telepítettem egy Firefox-plugint, amely eltávolítja az oldalról az ilyen tartalmakat. A web nem sokat változott számomra (sajnos nincsenek így izgő-mozgó bannerek, reklámok), egyedül annyit, hogy elveszítettem a Youtube-ot (ugyanakkor Safari és Chrome alatt, kísérletképpen, HTML5-ös kódokkal megtekinthetőek Flash nélkül is a videók).

Mert ez a legnagyobb veszteség, amely érhet minket – Flash nélkül eltűnnek az online, folyamként érkező videók és hanganyagok a webről. Az Apple és a Google egy fizetős dekódert, a Mozilla Alapítvány egy nyílt forráskódút támogat jelen pillanatban. Döntés még nincs. A Mozilla nem akar fizetni, hogy a dekódert beletegye a Firefoxba, az Apple, a Google (és a Microsoft) fog. A Flash ezzel szemben kényelmes: tartalomszolgáltatók használják, hiszen az ügyfelek jelentős részénél a webes videók miatt a Flash úgyis telepített, az internet-felhasználók telepítik a Flasht, mert nagyon sok weboldal ezt használja a videók megjelenítésére.

A Flash mégis – elismerve, hogy maga idejében egy forradalmi és ma is egy rendkívül kreatív eszköz – több bajjal jár, mint haszonnal. Alapesetben egy html-oldalba helyezve megtöri a W3C standardot, tehát az oldal nem szabványos (egy, a netscapes korszakból örökölt, sosem szentesített object tag miatt). Rendben, ezt meg lehet ma már szépen oldani (az Adobe saját oldalain javascripttel pl.).

A Google évekig nem tudott az swf, flv file-ok belsejébe látni, ezért a csak Flash-sel készült oldalak (mekkora divat volt!) láthatatlanok maradtak. Ma már a szöveges részeket képes a Google-robot kiolvasni, és időközben számos megoldás született, amellyel a csak Flash-t használó oldalak is jól feltérképezhetőek.

Talán kevesebb figyelem éri a tényt: a Flash személyes információkat tartalmazó sütiket tesz a gépünkre, és ezek sokkal rejtettebb helyen vannak, mint a böngésző sütijei. Eltávolításuk egyelőre csak manuálisan lehetséges, és mivel függetlenek a böngészőtől, a gyorsítótár ürítése sem megoldás. Ez a probléma persze, amikor a Facebook ügyvezetője azt mondja (helyesen), hogy a felhasználók önként mondanak le személyes adataik titkosságáról, kevésbé ügy.

Az Apple még két érvet hoz az Adobe terméke ellen: egyiket megerősíthetem, a másik nem érint. Először is azt, hogy az OS X legújabb kiadását megelőző operációs rendszereken a legtöbb szoftverösszeomlást a böngésző-pluginok okozták. Az Apple nem akart konkretizálni, én fogok: öreg Macemen még ma is tisztességesen fut minden, leszámítva a Flash-tartalmakat, amelyek szinte egyedül felelősek a Safari összeomlásáért. Az Apple másik gyengeségként rója fel, hogy ma egyedül, kísérleti jelleggel, Ubuntu alatt van 64-bites Flash, minden máshol 32-bites. Ez viszont sebességveszteséget és megemelkedett processzorhasználatot jelent. Mobil készülékeknél ez valóban kínos lehet.

A guruk még azzal is a Flash ellen szólnak, hogy az nem nyílt. Azaz Flash előállításához egy zárt forráskódú szoftvert kell vásárolnod az Adobe-tól. Ezt kicsit szemforgatónak érzem, mondjuk, Magyarországon pláne: tegye fel a kezét, aki megvásárolta a saját Adobe Flash szoftverét!

A vita mélyén, érvek és ellenérvek szóváltása mögött persze ismét a bevételről van szó: az Apple vagy az Adobe fog veszíteni? Erre a kérdésre ma még képtelenség válaszolni.

More comments here