újságírás

Taní-tani

Sokszor bizonytalanodom el, jól csinálom-e azt az önként vállalt, némi honoráriummal járó, de missziónak is tekintett munkát, hogy egyetemistákat tanítok újságot írni. Nagyon távol áll tőlem a klasszikus tanári manír, ez egészen bizonyos, tisztában vagyok a korlátaimmal. Egy ízig-vérig pedagógus számára felháborító dolgokat lennék képes mondani például a hazai felvilágosodás jeles képviselőiről, és talán olyan vitákat generálnék egy középiskolában, amelyek a közvélekedés szerint nem oda valók.

Balról jobbra

Pécsi @pollner Ferenc online újságírás (crossmedia) szakot népszerűsít mai csiripjében. Zsigeri szarkazmusomból indíttatva azt kérdeztem tőle, ott nem balról jobbra írnak (válasz lapzártáig nem érkezett)? De továbbgondolva is mitikusnak érzem külön online újságírószakot indítani. Nem az újságírás változott ugyanis, hanem a feltételei és a körülményei. Bezárhat az a médiaszak, ahol erre nem figyelmeztetik a hallgatókat.

Az osztrakizmosztól a Twitterig

A néni ráérősen sétál az utcán. A falun átvezető széles aszfaltúton óráként nyolcvan kilométeres sebességgel halad egy autó. Az előtte járó kocsi vezetője szerencsétlenkedik, a tempósabb társ rádudál, de közben könnyedén megelőzi és elhúz. A néni a hangra felkapja a fejét, odanéz. Látom, ahogy hosszan szemléli a szituációt, próbálja megérteni, mi történt. Még akkor is ott áll az utcán, amikor a gyorsabb autó elhagyja a település vége táblát.

Tartalom átvétel
More comments here